EN
A robotos csiszolás, a precíziós összeszerelés és a tudományos kutatások mechanikai vizsgálata területén a hat tengelyes erőérzékelő egyszerre képes három irányú erő (Fx, Fy, Fz) és három irányú nyomaték (Mx, My, Mz) adatainak rögzítésére. Sok felhasználó csak az axiális erőtartományra figyel, és figyelmen kívül hagyja a nyomaték illesztését a típus kiválasztásakor, ami gyors túlterheléshez és sérüléshez vezethet az érzékelőn, vagy pedig a túl nagy tartomány miatt elégtelen érzékenységhez a mérés során. Az erő- és nyomatéktartományok megfelelő illesztése kulcsfontosságú a többdimenziós erőérzékelők hatékony alkalmazásához.
Először is szükséges tisztázni a berendezés tényleges igénybevételi körülményeit, és megkülönböztetni a statikus feszültséget a dinamikus ütőterheléstől. Sok munkakörülmény között az axiális erő nem nagy, de az erő támadáspontja messze van a szenzor rögzítési végfelületétől, így jelentős borító nyomaték alakulhat ki. Még akkor is, ha az axiális erő nem haladja meg a névleges értéket, a borító nyomaték mégis meghaladhatja a nyomatéktartományt, és közvetlenül károsíthatja az rugalmas testet – ez egy gyakori okja a többdimenziós erőmérő szenzorok meghibásodásának. A modell kiválasztásakor a specifikációkat nem lehet pusztán az axiális húzó- és nyomóerő alapján meghatározni; figyelembe kell venni a tényleges munkakörülmények között keletkező borító nyomatékot. Másodszor, az erőtartomány és a nyomatéktartomány nem feltétlenül állnak rögzített arányban egymással. A piacon számos nem szabványos, egyedi többdimenziós erőmérő szenzor található, amelyek nagy erőtartományt kis nyomatéktartománnyal vagy kis erőtartományt nagy nyomatéktartománnyal valósítanak meg. Például egy robot finom csiszolási műveletében a kontakt erő nagyon kicsi, de a konzol hosszú, így könnyen keletkezhet nagy borító nyomaték, ezért ideális a kis erőt és nagy nyomatékot biztosító konfiguráció kiválasztása; a préselési tesztkörülmények esetében viszont az axiális nyomóerő nagy, a borító nyomaték pedig kicsi, ezért a nagy erőt és kis nyomatékot biztosító megoldás javasolt.
Ugyanakkor biztonsági tartalékot is szükséges fenntartani. Javasolt a teoretikusan kiszámított terhelés alapján 1,22-szeres biztonsági tényező alkalmazása, hogy megelőzzük a dinamikus ütés okozta pillanatnyi túlterhelést; Ne válasszunk vakon túlzottan nagy mérési tartományt. Ha a tartomány túl nagy, a gyenge erőjelet könnyen elnyölik a zaj, ami csökkenti a mérés pontosságát, és elveszíti a finom erőszabályozás hatását.
Ezen felül a felszerelési szerkezet közvetetten befolyásolja a tényleges feszültségállapotot. Az indokolatlan szerszámozás és a túlzottan hosszú adapterflansz megnöveli a felborító nyomatékot. A mérési tartomány meghatározásakor egyidejűleg optimalizálnunk kell a mechanikai felszerelési megoldást is, hogy csökkentsük a plusz nyomaték zavaró hatását.
Egy szóval, a hat tengelyes erőérzékelő kiválasztása nem csupán a maximális erőindex kiválasztását jelenti. Csak a munkaterületi körülmények alapos elemzésével, a felborító nyomaték figyelembevételével, az erő- és nyomatéktartományok ésszerű összeegyeztetésével, valamint a biztonsági tartalék és az érzékenység figyelembevételével tudja teljes mértékben kibontani teljesítményét a többdimenziós erőérzékelő, és szolgálhat különféle tesztelési forgatókönyvekben, például robotok manuális vezérlésében, automatikus tesztelésben és tudományos kutatási kalibrálásban.
A hat tengelyes erőérzékelő egyidejűleg érzékeli az XYZ irányú háromdimenziós erőt és a háromdimenziós nyomatékot, így az intelligens automatizálás és a precíziós érzékelés területének alapvető érzékelőberendezése.
Fő alkalmazási területek:
Együttműködő robotok kézi vezérléses működtetése, robotok rugalmas csiszolása és polírozása, precíziós alkatrészek automatikus összeszerelése, ipari nyomóillesztés online észlelése, robotok húzásos tanítása, robotok ütközésmentes adaptív megfogása, autóalkatrészek mechanikai vizsgálata, űrkutatási szerkezetek terhelési vizsgálata, orvosi robotok erőmérése, gyógyító eszközök erőfigyelése, főiskolák és egyetemek mechanikai kutatási kísérletei, valamint új anyagok teljesítménykalibrációs vizsgálata.
