Mi a statikus és dinamikus nyomatékmérő különbsége?

Az ipari alkalmazási területen egy speciális eszköz található, a nyomatékmérő. Ez egy nagyon hasznos eszköz, mivel azt használják a forgatósugarak mennyiségének mérésére, amit gyakran nyomatéknak is hívunk, amely egy gépből ered. A nyomaték-mérők szerepet játszanak és különféle alkalmazásokban használni lehet őket. Például egy autómotor összeállításakor ellenőrizni lehet vele, hogy minden helyesen működik-e. Használni lehet azt még ahhoz is, hogy megpróbálja egy híd erősséget, biztosítva, hogy biztonságosan viszi a súlyt.

Két típusú nyomatékmérő

Két fő kategória van a nyomatékmérők között, amelyekről talán már hallott. Ezeket a statikus és dinamikus érzékelőket nevezzük. Minden típus saját egyedi működési módja van, és fontos megérteni a különbségeket. Vizsgáljuk meg tehát ezeket a két érzékelőt részletesebben, és megtudjuk, hogy melyik jobb az Ön igényeinek megfelelően.

Statikus nyomatékmérők vs. Dinamikus nyomatékmérők

Ahhoz, hogy megértse a statikus és dinamikus nyomatékmérők közötti különbségeket, vegye figyelembe, hogyan méri minden egyes a nyomót.

Állami nyomatékmérő: Ezen mérő eszköz feladata a erő mérése, amikor a gép teljesen áll. De képzelj el úgy, hogy lenyomod egy pályát és tartod helyben. Ezen közben egy állami nyomatékmérő pontosan megmondja, hogy mennyi erőt használsz annak érdekében, hogy a pálya ott maradjon. Olyan, mintha segítőd lenne, aki pontosan meg tudja mondani, hogy mennyit nyomol.

Dinamikus nyomatékmérő: Ez a típusú mérő kicsit másképpen működik. Az erőt akkor méri, amikor a gép valójában mozgásban van. Megmondja, hogy egy folyamat mennyi erőforrást igényel valamit forgatnihoz, például egy motor vagy kerék esetében. Emellett meg is tudja mérni azt az erőt, amely szükséges ahhoz, hogy valamit leállítsunk, ha már forog, mint például az autód járműjelzője, amikor leállítod a járművet. A dinamikus érzékelők alkalmasak diagnosztikai célokra és arra, hogy megértessük, hogyan működnek a gépek mozgás közben.

Hogyan mérjük az erőt

A statikus és dinamikus nyomatékmérők egy speciális komponens használatával működnek – pontosabban, egy térfeszítési érzékelővel. Ez egy olyan fémmal van ellátva, amely kinyíl, amikor ráerőt hatunk (térfeszítési érzékelő), amelyet a szenzor használ annak meghatározására, hogy mennyi erő hat a gépen.

A statikus nyomatékmérő esetében a térfeszítési érzékelő rögzítve van a gép statikus pontjára. Tehát amikor erőt alkalmazunk, a térfeszítési érzékelő egyszerűen alakul át. Ez egyszerű és könnyen érthető.

A dinamikus nyomatékmérő esetében a térfeszítési érzékelő egy mozgó részre van rögzítve, például egy forgó tengelyre. Ez némi bonyodalmat okoz. Amikor erőt alkalmazunk, a térfeszítési érzékelő bonyolultabb módon nyúlik a rész mozgása miatt. Ez kényszeríti a szenzort, hogy bonyolultabb számításokat végezzen annak meghatározására, hogy pontosan mennyit nyomnak.